YayBlogger.com
BLOGGER TEMPLATES

2012. június 23., szombat

SoL-Trauma.

Ed Sheeran-Give me Love


Takarítok és takarítok. Ahogy súrolom a csempét, úgy távozik a testemből is a méreg amit kitudja mióta hordozok magamban. A munka könnyebbé tesz. Elszállok és a gondolataim keringenek, nem terhelnek le. Ide oda csapong, akár egy madár.
Írok, és véresen komolyan veszem. A precizitás ösztökél, olyan erősen koncentrálok erre a történetre, mint ahogy csak ritkán teszem. Ösztönöz, hogy valamiben én is  jó legyek.
Ha lehetne kiiktatnám az emberek egy bizonyos szegmensét. Akiktől irtózom és úgy érzem, csak feleslegesen vannak jelen az életemben. Összegyűrném őket és kidobnám a kukába. Kellenek a francnak.
Ma biciklizni voltunk, hármasban. A csend, a táj, a szépség belém ivódott, jó érzés volt. Leültem a tóhoz és élveztem a napsugarakat. Azt, hogy nem tartozom igazán senkihez, mert már nem kapaszkodom görcsösen másokba. Szabad vagyok, szeretek,szeretnek, nyár van. Én, mindig én maradok, a külcsín változik, de amit érzek, sosem. Körbe-körbe forgok a szobában, mint egy őrült és teli torokból éneklek. Mi másért, ha nem ezekért a pillanatokért élek?
Aki szeret, de elhagyott, visszajön. Hiszem. Mégis csak rejlik bennem valami erő, ami megmozgatja az embert, ami arra készteti, hogy egy gondolat képében átsuhanjak a fején, mint egy látomás és arra gondoljon, hogy milyen volt velem, milyen volt régen. És megbocsátok, elfelejtek, adok. Nem számít, előrébb járunk.
Másnak élünk, másként. Másként látunk, másként. Másnak látszunk...
Végigsétálni a városon, ismerős arcokat kutatva. Régen ezt tettem, kerestem az arcokat a tömegben, csak egy pillantásra. Most pedig elmegyek valahová és nem figyelek, nem keresek, mert már nem akarok. Ha valaki akar, tudni fogja hogyan keressen engem. Megtettem mindent, amit megtehettem.
Mindannyian vágyunk, titkos vágyaink mélyen gyökereznek bennünk.
Néha pedig annyira makacsok és dacosak vagyunk, hogy nem veszünk tudomást róluk. De én engedek, engedek az összes kísértésnek, amit megbocsátásnak hívok.
Megbocsátok a világnak, mert annál jobb érzés nincs, mikor csak mosolyogsz és nézed a tovasuhanó felhőket a fejed felett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése