Csak négy óra, és vége 2012-nek. Mekkora rohadt fura, nem? Hihetetlen. Ez az év, mintha csak repült volna,, vitt magával és fogalmam sincs, szóval így eltelt. Annyi minden történt, hogy egy kétórás filmbe nem férne bele.
best of 2012
20 éves lettem, oh yeah. Ez a double XX dolog. Megfogadtam, hogy 2012 jobb lesz, mint 2011. És be is jött. Aztán sikeresen elvégeztem ugye az első osztályt,aztán pedig másodikos lettem. Túl lettem egy sikeres divatbemutatón, lett egy kiállításom,írtam két könyvet, jobban megkedveltem a koreai zenét, érdekelni kezdett a koreai kultúra. Elveszítettem egy legjobb barátot, de helyette találkoztam másokkal. Meggyászoltam a barátságunk végét,átértékeltem az életemet, kaptam az élettől egy két velős pofont, sírtam át éjszakákat is, de jól vagyok. Sokkal jobban, mint hittem. Szóval minden rendben lesz, és remélem, hogy 2013 még többet tud adni. Ez egy olyan érzés, mintha felfelé szaladnék egy hegyre. Nehéz lépések voltak ezek, évről -évre,de 2012ben végre megtérült az az erőfeszítés, amit az utóbbi években szenvedtem el. Végre látom, hogy történik is valami...annak ellenére, hogy sok ember borsot is tört az orrom alá. Mert miért is ne... de tanultam valamit az új évben. Tudok harcolni, akár kíméletlenül is, áttaposva másokon. Tudok könyörtelen lenni, főleg akkor ha a boldogságomról van szó. És ez az, amit a legfontosabb ezentúl.
Mindig azt vallottam, hogy a Karma elintézi azt, amit az ember véghezvitt. Biztos is voltam benne, hogy így van, mert magamon is tapasztaltam és másokon is láttam. Nem voltam kárörvendő, csak eszembe jutott, hogy ez így volt helyes. De arra is rájöttem,hogy a legtöbb ember aki hátbatámad majd, olyan lesz, akiről sosem hinnéd el és nem is feltételeznéd ezt. Én már nem várok arra, hogy a karma bevégezze. Inkább elősegítem a munkáját.
2013, várlak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése